Ahhoz, hogy a geomatracok vagy a geohálók teljesítsék az elvárásokat és úgy működjenek, ahogy kell, be kell tartani a következő telepítési lépések elveit.
Mélyedések, dudorok, barázdák stb. kiegyenlítése + megtisztítás kövektől, fától, fűtől stb. A rézsűt először a kívánt formára kell kialakítani.

Ha szükséges, ez tipikusan bevágásos rézsűknél vagy kitermelt és felhalmozott földből kialakított rézsűknél. A felületre legalább 50–75 mm termőföldet terítenek. Mennyisége a talaj típusától, az alapfelület egyenletességétől és a vegetáció fajtájától függ.
Háromdimenziós szőnyegek esetén a humuszterítést a szőnyeg magasságával csökkentett vastagságban kell elvégezni. Például a Trinter geomatrac esetén kb. 25 mm-rel.

Ezután a rézsűt fűmaggal bevetik vagy nagyobb növényzettel (kifejlett cserjék vagy fák) beültetik. A kis konténeres (cserépben nevelt) növényeket, pl. K9–13, csak a protieróziós szőnyeg/háló lefektetése után ültetik, lásd lentebb. Háromdimenziós geomatracoknál, pl. Trinter, a fűmagot csak a geomatrac telepítése után vetik el (lásd a „Háromdimenziós geomatracok humuszolása” lépést).

A rézsű felső és alsó szélén lehorgonyzó árkokat kell kiásni minimum 200 mm mélységben és 150–250 mm szélességben. A felső árok távolsága a rézsű élétől legalább 300 mm legyen. A rézsű lábánál az árkot közvetlenül a terephez lehet csatlakoztatni.

A szőnyeget vagy hálót az lejtésirány mentén kell fektetni, tehát a rézsű felső részétől lefelé. Mindkét végén elegendő tekercshosszt kell hagyni a lehorgonyzó árkokba való rögzítéshez.

A szomszédos tekercseket legalább 100 mm átfedéssel kell fektetni. Cserjés ültetés esetén a szőnyegen vágást kell ejteni, és a növényt a nyíláson át kell húzni.
A kiálló széleket utólag rögzíteni kell. A szőnyegeket úgy kell kigurítani, hogy a megfelelő oldal a felület felé nézzen (ha a termék jellege ezt megköveteli). Közvetlen kontaktusban kell lenniük a talajjal. Ha a szőnyeg vagy a háló a vízszint alá ér, csökkenteni kell a vízszintet a legalsó pont alá, ahol a geomatrac fekszik.
Átfedések
A geomatracok és hálók rögzítése az alapfelülethez
A szőnyeg rögzítéséhez 200–300 mm hosszúságú fa- vagy acélcövekeket használnak.
| Talaj | Kavicsos, homokos | Homokos vályog | Vályogos, agyagos |
| Cövekhossz mm-ben | 200 | 200–300 | 300 |
A tekercsek szélei mentén és az átfedések helyein 1–1,5 m-es osztásban rögzítenek. A felületi rögzítés a rézsű hajlásától függ – meredek rézsűknél kb. 1 m-es osztás javasolt, enyhébbeknél akár 2 m. Végül a lehorgonyzó árkokat visszatöltik.

A rögzítőelemek ajánlott elhelyezésének sémája különböző rézsűhajlásokhoz és áramló vízzel terhelt helyekre:



Föld fűmaggal úgy, hogy kitöltse a háromdimenziós geomatrac belső szerkezetét (pl.Trinter). Felületi szőnyegeknél és hálóknál ezt a lépést nem végzik el.

Ha a cserjés vagy más nagyobb beültetésű felületek kialakításának tervében vagy projektjében kiegészítő mulcsozás van előírva, pl. kéregmulccsal vagy aprítékkal vagy más természetes anyaggal, ezt csak a zöldfelület beültetése után végzik el. Füves felületeket nem mulcsoznak. Kb. 30°-nál nagyobb hajlású rézsűknél a mulcs lecsúszása elleni védelemként célszerű vízszintes visszatartó elemet telepíteni, pl. deszkákat, rönköt stb.

Meredek és hosszú rézsűknél gyors a vízlefolyás, különösen nagy esőzéseknél. Az áramlás lassítására és a víz energiájának szétoszlatására ezekre a rézsűkre vízszintesen kókuszhengereket telepítenek áramlásmegszakítóként. A hengerek megakadályozzák a koncentrált felületi lefolyást azáltal, hogy nem engedik túllépni a megengedett rézsűhosszt.

A kókuszhengerek maximálisan ajánlott távolsága az esésvonal mentén a rézsű hajlásától függően:
| Rézsűhajlás | 1:4 | 1:3 | 1:2 | 1:1 |
| Max. távolság m-ben | 12 | 9 | 6 | 3 |
A kókuszhengereket szorosan egymás mellé (ütközésig) fektetik. Leggyakrabban 50–75 cm hosszú fa- (esetleg fém-) cövekekkel rögzítik (a henger átmérőjétől függően), mégpedig 1,2–1,5 m távolságban. Nagyobb stabilitás érdekében a hengereket kötéllel vagy dróttal rögzítik a cövekekhez.

Az első esők után célszerű ellenőrizni a rögzítés szilárdságát, és elmozdulás esetén cövekeket pótolni.
A megfelelő geoháló kiválasztását, a kivitelezés módját és a rögzítőelemek számát a rézsűszanálási tervnek kell meghatároznia. El kell távolítani a laza köveket, amelyek nemcsak a rézsű alatti teret, hanem a szerelést végző személyeket is veszélyeztethetik. Maguk a hálók tekercsben 150 kg-ot és többet nyomnak, ezért a telepítésük nem megy gépesítés nélkül.

A sziklatestbe furatokat készítenek a horgonyok számára, amelyeket injektálással (cementkeverék) rögzítenek a szilárd befogás érdekében. A hálót feszítőkötéllel és speciális bilincsekkel feszítik meg. Minden kötést és horgonyt ellenőriznek. Az acélhálók telepítése tehát nem pusztán „a háló felrögzítése a sziklára”.
Ez egy összetett folyamat, amely geotechnikai ismereteket, speciális gépeket és biztonsági eljárásokat foglal magában, ezért tanúsított cégek végzik.
A telepítési szabályok be nem tartása esetén a geomatracok vagy a geohálók nem fogják ellátni a funkciójukat. Fektetéskor ezért be kell tartani a gyártó vagy a beszállító által előírt telepítési eljárást, illetve szükség esetén szakemberrel kell konzultálni.
A szőnyegek vagy hálók rendezetlen terepre fektetése alapvető hiba. Ha a rézsűn kövek, ágak, egyenetlenségek vagy gyomkupacok maradnak, a szőnyeg nem tapad a felülethez. Üregek keletkeznek, ahová víz szivárog, ami a szőnyeg alatti talaj kimosódásához vezet. A helyes eljárás a rézsű felületének teljes kiegyenlítése, a vegetáció eltávolítása és a mélyedések földdel való feltöltése.

A felületi erózióvédelmet a rézsű hajlása, a talaj típusa és az elvárt élettartam alapján kell kiválasztani. Gyakori hiba az olcsóbb szőnyeg választása, vagy olyan terméké, amely enyhe rézsűkre készült, például 50°-os hajlású terepen. Az ilyen megoldás az első esőknél csődöt mond. A választás előtt ismerni kell a rézsű paramétereit, és dönteni kell a természetes vagy szintetikus anyagok között.

A szőnyegeket és hálókat az esésvonal mentén (abban az irányban, amerre a víz lefolyik) kell fektetni, nem pedig szintvonal mentén. A szintvonal menti telepítés ugyan anyagot takarít meg, de víz aláfolyást, eróziót és az erózióvédelmi funkció elvesztését okozza.

A rögzítés kulcsfontosságú a védelem működése szempontjából. Nagy rézsűhajlás esetén több horgonyra van szükség. A gyenge rögzítés a szőnyegek megemelkedéséhez vezet esőben és szélben, víz szivárgásához az anyag alá, és a gyomok elszaporodásához. Javasolt a horgonyok egyenletes elosztása az egész felületen, beleértve a rögzítést a rézsűkoronán és a rézsűlábnál is.

A vegetáció elengedhetetlen a rézsű hosszú távú megerősítéséhez. Ritka beültetés esetén kopár foltok keletkeznek, amelyek továbbra is erózióra hajlamosak és gyommal benőnek.
A beültetés sűrűsége a rézsű hajlásától függ – pl. 40–45° esetén legalább 4 növény/m² ajánlott. Ha érdekli, nézze meg a húszperces videót, ahol megtudhatja például, mire kell figyelni már a projekt tervezésekor, mi a különbség az erózióvédelmi szőnyeg és a háló között, vagy mi alapján válasszon növényeket a rézsűre.

Nem található kérdés. Kérdezzen elsőként!